Varga Bence

Humilitate & Voluerint – Alázat & Akarat

Immár 15 éve focizok, sosem volt bennem az, hogy esetleg mást csináljak. Sok más kipróbáltam iskolai szinten, például a kézilabdát, atlétikát, de ezek sem tudták azt éreztetni velem, hogy mással kellene foglalkoznom.

A foci egyszerűen az életem részévé vált, olyan ez, mint másnak az, mikor olvas mindennap vagy a mindennapos kávék nem tudunk ezek nélkül meglenni.

Mikor az első edzésemről hazajöttem, emlékszem mit mondtam anyának :

„ – Anya nagyon várom a holnapot .

– Miért ?

– Mert holnap újra tudok menni edzésre . „

Mai napig így van. Az évek alatt persze változtunk én és a foci is mára, már nem csak arról szól, hogy kisgyerekként kergetjük a labdát, most már úgymond valami tétje van, bajnokságban szereplünk, ahol az edzőknek, vezetőségnek és nekünk is elvárása van magunk és csapat felé is. Ezért mondhatjuk azt: a foci sok mindenre megtanít. Mert ha nem lesz belőlünk adott esetben profi labdarúgó, aki ebből él, akkor is egyfajta akaratot, küzdeni akarást a céljaink eléréséhez ad. Persze ezeket sok helyen nem kapják meg a focista csemeték, mert nem megfelelő a pedagógiai képzés. Igen nagyon fontos, hogy egy edző ismerje a játékosait, és tudja milyen az adott gyerek, el tudja neki magyarázni mit, mikor, miért és hogyan kell tenni azért, hogy belőle ezen a pályán legyen valami. Nagy szerencsémre nagyon jó szakemberek alatt nevelkedtem eddig, és nagyon sok pozitívumot kaptam, mikor úgy járta ki nekem megmondták azt is: „fiam nem volt ez a legjobb, több kellett volna, csalódtam benned „ és ezek egy fajta lökést adtak nekem.

blogolj28valamit , valamiért

Sportolók tudják, hogy mennyi lemondással és áldozattal jár a sport, de ezek valamilyen szinten biztos jót fognak tenni nekünk az életünk során. Nem találkoztam még sose olyannal, hogy valaki küzdött és tett az ügy érdekében, és ne lett volna eredménye.  Persze szerencse is kell, mert van akinek hamar megjön a siker, de valakinek hosszú ez az út, van hogy keményen dolgozunk és kikapunk, mégsem szabad megtörni: “Sosem szabad megtörni, hanem kezet kell fogni az ellenféllel, és gratulálni, hogy jobb volt. Most!” És ugyanolyan vagy még komolyabb munkával dolgozni.

Én vidéki vagyok minden nap 5-kor kelek délelőtt sulizok, délután edzésen vagyok és utána este 9-re érek haza. Igen, belegondolva ez fárasztó, azért, amit a legjobban szeretek csinálni, megéri. Van, hogy hétvégen a barátaim buliznak, és én nem tudok menni, mert meccsem lesz következő nap. Áldozat, igen, nagyon sok lemondás: például nyáron nem tudtam elmenni a családommal, mert felkészülés volt. Persze nem azt mondom, hogy nem bulizok, szoktam mikor időm engedi. Meg kell lenni egyfajta egyensúlynak mindenben, így  az étkezésben is: mindennap próbálok megfelelően enni, de van mikor nem egészséges ételt eszek, de törekszem az egyensúlyra.

blogolj29mit is adott még…

A csapat 100%-a a barátom, persze vannak akikkel jobb kapcsolatom  van, és persze van, akikkel rosszabb ez a viszony. De ezeket, bármi is történt, fent a pályán félrerakjuk, mert a pályán 11 ember függ egymástól. Olyan ez akár, mint egy család, mert ha akármit elrontunk, vagy rossz döntést hozunk, ezt szóvátesszük egymásfelé – hol finomabban hol pedig durvábban. Segítünk egymáson, néha pedig „szívatjuk” egymást pont úgy, mint egy családban. Sok rosszat és sok jót megélünk együtt, mint mikor vereséget szenvedünk, amit  közös erővel próbálunk  következőleg javítani, vagy egy győztes meccs, ami után nevetés és öröm van az öltözőben, sok utazás együtt, ami az edzőtáborok „rossz” része, és mikor együtt mindenki és mennek a dolgok, amik összetarják a csapatot, hogy meg legyen egy jó közösség, mert ha ez megvan, mindjárt jobb a pályán lenni a barátinkkal.

blogolj31

És lehet hogy sokan nem leszünk focisták, lehet hogy én se, de ez csak ennek a blognak az írása közben jutott eszembe, egyébként sosem szoktam ezzel foglalkozni.

Úgy gondolom, ha van  célod, azt igenis el tudod érni, nem kell hirtelen a világot megváltani: szépen aprónként kell eljutni az álmodig.

„ Addig dolgozz, amíg a példaképeid a riválisaid nem lesznek.”

Varga Bence

Kovács Pál Baptista Gimnázium

Felkészítő tanár: Maklári Orsolya

You may also like...

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás